Koncz Zsuzsáról kiderült egy nagyon ciki, elképesztően kínos történet

Hobó könyve szerint lehajolt minden fillérért, még ha meg is kellett érte egy cseppet alázkodnia.

Hány betiltott lemez került elő az asztalfiókból a rendszerváltáskor az enyémeken kívül? – tette fel a kérdést a zenész.
Földes László, azaz Hobo volt a vendége a Kontextus Youtube-csatornájának. A híres blueszenész Az utcazenész című előadását a közelmúltban mutatták be a Nemzeti Színházban, amihez kapcsolódik egy lemez is, a Hobo Rádió.
Az előadásban Hobo azzal a mítosszal próbál leszámolni,
hogy vannak azok a zenészek, énekesek, előadóművészek, akik azt állítják, hogy korábban, a rendszerváltás előtt, a diktatúra idején üldözték, betiltották, elnyomták őket.
Vagyis hogy ők valójában lázadók, ellenállók voltak. Mint Hobo fogalmaz: teszik ezt úgy , hogy esetleg a mai napig is aktív politikai szerepet vállalnak.
„Meghamisítják a múltat, lassan kiderül, hogy szinte mindenkit üldöztek, vagy jelentettek róla. Én 2019-ben kértem ki a saját rendőrségi anyagaimat. 282 oldalt kaptam, és összesen négy besúgót tudtam azonosítani, köztük van olyan neves rocksztár is – aki az egyik politikai oldalon mutatkozik –, s aki azt állítja, róla 100 oldal volt, és 14 besúgót ismert föl” – mondta az adásban Hobo.
A blueszenész azt is elárulja: nem veszi jó néven, amikor azt vetik a szemére, hogyan is lett volna lázadó, mikor édesapja – aki egy kommunista vezető volt – megvédte őt.
Engem kiátkozott az apám, egész kicsiként kerültem el otthonról. Sosem gondoltam magamról, hogy én lázadó vagyok, vagy üldözött...
Nekem megjelent hat vagy hét nagylemezem a Kádár-korszakban, ebből kettőt tiltottak be, ez nem üldözés. Akiket valóban üldöztek – például a Kexet és a Siriust – annak nem jelenhetett meg semmije” – fogalmazott.
Hobó ezek után feltette a kérdést:
vajon hány betiltott lemez került elő az asztalfiókból a rendszerváltáskor – a sajátjain kívül?
„Hol van az üldözés? Le nem csukták őket? El nem vették? Akkor mégis hogyan üldözték őket?” – jegyezte meg. Hozzátette: ezek után meg az illetők rohannak valamelyik politikai oldalhoz.
„Sokan, akik azt mondják, hogy azért nem írtak a Kádár-korszak alatt komoly dolgokat, mert nem engedték, azoknak egyrészt nem került elő azóta sem semmilyen művük, másrészt rohantak valamelyik politikai oldalhoz, és azóta sem csináltak semmit. Nekem az a szerencsém, hogy mindig fontosabbnak tartottam magamnál azt, amit csinálok” – magyarázta a zenész. Hozzátette: „Valaki, aki meg volt félemlítve, túl akarta élni a kommunizmust, aztán túl is élte, utána egyből rohan valahova, hogy védelmet, pénzt és szponzorokat találjon?”
Kapcsolódó vélemény
Magyar Nemzet
Hobo azzal a mítosszal próbál leszámolni, hogy vannak olyan zenészek, énekesek, akik azt állítják, hogy korábban, a rendszerváltás előtt, betiltották, elnyomták őket. Teszik ezt úgy, hogy a mai napig is aktív politikai szerepet vállalnak.
A rockzenész nem érti, hogy ezek az emberek – akiket konkrét névvel nem szeretett volna megnevezni az adásban – ahelyett, hogy dalokat írnának, miért az önigazolással törődnek, és arra fordítanak energiát, hogy évtizedeken át igazoljanak valamilyen pózt, amibe egykor belemerevedtek.
„Nem születnek művek.
Pedig erre a korra is lehet reagálni, anélkül, hogy az ember pártzászlókat lengetne”
– szögezte le Hobo.
A zenész ezután arról is beszélt, hogy Bródy Jánoséknak megjelent egy lemezük az Emberi jogok nyilatkozatával kapcsolatban, amit ő annak idején nagyon progresszív dolognak fogott fel. „Csak közben kiderült, hogy egy amerikai fegyvercsempész kommunista nőnek volt ajánlva” – magyarázta, rávilágítva a visszásságokra.
A Kontextus YouTube-csatornájának korábban Mező Gábor újságíró, a Századvég kutatója volt a vendége, aki szintén hasonló témát feszegetett. Azokról a közéleti szereplőkről beszélt a közelmúltban megjelent, A kultúra megszállása című könyve kapcsán, akik a rendszerváltás előtt és után is segítettek a baloldalnak megtartani a hatalmat. Például Koncz Zsuzsáról, a liberálisok és a baloldal szimbólumáról, ikonjáról is lehullt az igazságot takaró lepel.
Nyitókép: Kontextus képernyőfotó